Az elmúlt jó pár hónapban az életem tele volt depresszív gondolatokkal. Bizonytalan kapcsolatok, elhagyó szerelmek, és még sorolhatnám, de megtaláltok mindent a korábbi postjaimban. Tegnap hatalmas koncerten voltam. AWS - az egyik kedvenc zenekarom. A buli hatalmas volt: mind a koncert, mind pedig utána a fellépő 3 bandával közös házibuli. Igaz a végtagjaimat nehezen mozgatom: A bal lábamban majdnem állandóan görcs van, a nyakamban izomláz a headbang-eléstől, és a bal fülemben egy porc eltörött pogo közben. De eszméletlenül élveztem. Aztán reggel első busszal jöttünk haza, majd elkezdtem zenéz hallgatni. Gondoltam rég hallgattam Three Days Grace-t, így betettem egy albumot tőlük. Ülök már a villamoson mikor zongoradallamot hallok. "She just walked away..." Zendül fel a szöveg. Az elmúlt időszakban erre a számra mindig kijött belőlem minden érzelem, bőgni tudtam alatta. De most valahogy csak végighallgattam. Eszembe jutott egy két dolog a múltból, amikről eszembe jutott, hogy most hol vagyok. Végre megint van egy egyenes elhatározásom arról, hogy kivel akarok lenni. Tudom, hogy nem könnyű, mert rosszul kezdtem az ismerkedést, de küzdeni fogok. Igaz lenne egyszerűbb út mással, de most az egyszer nem adom fel. Megteszek mindent, hogy elérjem a célom. Viszont félek, hogy ez a lány nem fog megbecsülni és pazarlom vele az időmet, míg más lányokat vesztek el, akiknek talán tényleg fontos vagyok. De a sors kifürkészhetetlen. Majd eldől, hogy mi lesz a végjáték. Addig is a legjobbakat remélem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.