Elmentél. Alig pár napja, de már hiányzol. Hiányzik, hogy átölelhesselek, hiányzik, hogy akár csak lopva megcsókolhassalak. Azt hitted, hogy nem fogom melletted bírni. Azt gondoltad, hogy egy ilyen vad éjszaka alatt, mint a tegnapi, megcsallak, remélem kellemesen csalódtál bennem. Holnap reggel megint találkozó. Nagyon várom már. Ma direkt korán fekszek le és amennyire csak tudok későn kelek, hogy gyorsabban menjen az idő és minél előbb láthassalak újra. Viszont fogalmam sincs, hogyan fogom kibírni nélküled oly sokáig. Be kell vallanom félek kicsit. Ilyen sokáig nélküled nehéz lesz, de remélem, hogy az érzések melyeket irántad érzek mindennél erősebbek lesznek. Van egy másik félelmem is. Amitől kevésbé félek (mert ismerem az érzéseidet), de mégis ott lebeg bennem. Hogy nem csak velem fordulhat elő ilyen. Szép lány vagy és nagyon kapós. Emellett sokat fogsz most bulizni. Félek, hogy valaki elhódít előlem akkor amikor nem tudlak magamnál tartani. Félek attól, hogy elvesztelek, pedig még csak most kaptalak meg. De élvezd a nyarat, és megpróbálom én is azt tenni:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.