Kisebb koromban én sem nagyon értettem, hogy lehetséges-e a fiú-lány barátság. Nekem a szememben mindig a lányok voltak a legfontosabbak és egy lányra vagy úgy néztem, hogy tetszik, és járnék vele, vagy pedig, hogy nem jön be és ezért nem. De persze, mint sok minden, a korral változik. A barátok jönnek mennek, elvesztünk embereket, új barátokra teszünk szert. Teltek az évek és egyre több lánnyal kezdtem jóban lenni úgy, hogy nem akartam tőlük többet, mint barátságot. Valószínűleg ez azzal kezdődhetett, hogy 8.-ban az akkori osztályommal nagyon jóban voltam, és a közösség is nagyon összeállt. Akkor kezdtem más téren is változni, így hát nem elképzelhetetlen, hogy akkor lettem ilyen, amilyen most vagyok. Azóta nagyon sok lány barátom van, akikkel néha jobban érzem magam, mint a fiúkkal (ettől még nem vagyok buzi...). Sokan csak azt gondolják, hogy mindegyik csajra csak nyomulok, de nem, ez nem így van.

Sokan gondolták, hogy legjobb barátnőmmel mi járunk. Csupán mert sokat vagyunk együtt és nagyon jóban vagyunk. Ezért hát eldöntöttük, hogy facebookra kiírjuk, hogy egymással vagyunk kapcsolatban. Az emberek nagy része el is hite, csupán egy-két embernek tűnt fel, hogy valami nem kóser. Pedig annyiszor mondtuk már, hogy csak barátok vagyunk és nem járnánk. És itt mutatkozott meg, hogy mennyien nem hittek nekünk, mennyien nem hittek a fiú-lány barátságba.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.