Betegség
2015.02.10. 21:49
Idejét sem tudom, hogy mikor voltam olyannyira beteg, hogy napokig tartó lázam volt. De most megint bekövetkezett. Persze az egyetem második félévének első hetében kellett mindennek történnie. Szóval az első óráimról le is maradtam. Fantasztikus. Hátránnyal indulni egy amúgy is gyenge félév után... Biztosan jó lesz. Mondjuk a tartósan magas láz sem tesz boldoggá. Bár azt hiszem így a harmadik nap végére sikerült tartós hőemelkedésre leszenvednem. Hála égnek erős az immunrendszerem, így gyorsan legyűri az efféle vírusokat. Meg az is hozzájárul, hogy eléggé tudatosan gyógyítom magam. Van, aki csak pihen vagy vitaminokat szed ilyenkor, és általában ezek egy hét alatt talpra is állnak. Én nem ez a fajta vagyok. Az első két nap folyamán 24 órából, kb. 19-20 órát alvással töltöttem. Ezek mellett döntöttem magamba a meleg teát liter számra, húslevest ettem, gyümölcslevet ittam, szedtem C-vitamint. A második nap már tudatosan lázcsillapítóval nyomtam le a lázamat, hogy a közérzetem ne legyen annyira gyenge és a húslevesen kívül normális, tápanyagban gazdag ételeket is fogyasztani tudjak. Már egész jól lettem. Viszonylag sok időt tudtam ébren maradni, mert nem éreztem annyira rosszul magam. Így ha minden jól megy, valószínűleg holnapra, már tényleg rendben leszek. De ami a legaggasztóbb az egészben, hogy nem csak én, hanem Titok is beteg. Ő neki viszont nem javul az állapota. Pláne, hogy neki több gondja is van. De jelenleg csak megy fel a láza. Aggódom miatt. Félek, hogy valami baja lesz. Emellett nagyon hiányzik már. Nagyon rég láttam. És ez abból a szempontból nagyon nem jó, hogy ma, amikor beszélgettünk kiderült, hogy mindkettőnkben vannak aggodalmak, kétségek, melyeket a másik kelt. Azt elismerem, hogy nem én vagyok a hűség mintaképe, legalábbis nem én voltam, de jelen pillanatban senkihez nem ragaszkodom jobban, mint hozzá. Nem érné meg nekem elrontani ezt a kapcsolatot. Épp ezért megpróbálok minden féltékenységet magamban elfojtani én is. Ugyanis ezt a hosszú beteges időszakot egymás nélkül csak úgy vészelhetjük át, hogyha mind a ketten annyira ragaszkodunk a másikhoz, hogy minden gondolatot képesek vagyunk félretenni, és a másik szeretetére koncentrálni. Remélem minél előbb jobban lesz. Örülnék, hogyha a Valentin-napot már együtt tölthetnénk. Jobbulást neki!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Radioactive Devil 2015.02.11. 06:17:08
